|
Jászapáti az egyetlen a régi jász falvak között, amely nem élővíz mellett fekszik, és olyan hely ez, amelyről feltételezhető, hogy a középkorban egy apátság helyezkedett el. Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, a Tisza és a Zagyva folyó közti síkságon terül el. Apáti alapításának körülményei tisztázatlanok. Valószínűsíthető, hogy előbb keresztény lakosság, majd az apátság faluját megszálló jászok telepedtek le. A legrégebbi okmány, amely a város nevét említi 1391. február 4-én íródott, s benne Zsigmond király nádora utasítja a budai káptalant az itteni birtokosok beiktatására. E határjárási okmány említi a Szűz Mária tiszteletére emelt kőegyházat. A redemptio-t követően emelik hálából az 5 oltáras gót stílusú templomot. 1903-ban Vágó Pál festőművész, Jászapáti híres szülötte ingyen festi a templom mennyezeti freskóját. Jelentős műemlék a klasszicista könyvtár, amely 1765-től 1984-ig városháza volt. A turisztikai infrastruktúra megvalósulását jelentette az 1960-as évek elején épült, ma már kiemelten legvonzóbb létesítmény, a termálvizes strandfürdő. A strand vízellátását 805 méter mély kút 45˙C-os vize biztosítja. A szolgáltatást egészíti ki a 100 férőhelyes camping és a sportlétesítmények. |