|
Jászdózsa a Jászságban Heves megyével határos vidéken a Tarna folyó két partján helyezkedik el. A község neve először Zsigmond uralkodása idején 1433-ban fordul elő egy oklevélben, Négyszállással együtt. A település nevének eredete arra utal, hogy Dósa község magyarok lakta terület, és kései említése nem ok arra, hogy ne jász beköltözés előtti időre tegyük alapítását. A Kápolnahalom feltárt román kori monostor romjai sajnos írásos forrásokkal nem azonosítható a kutatás jelenlegi állása szerint. Felvetődik a kérdés, hogy nem itt állott-e a régi Dósa. 1550-ben a török összeírók említik, hogy már a királyok idejében is a jászkunokkal együtt adózott. A határ keleti részén található Agyagos és Tatárjárás nevű halmok, illetve Boldogasszony halma a tatárjáráskor legyilkoltak tetemeit tartalmazza. A lakók 1728-ban Sarlós Boldogasszony tiszteletére kápolnát építettek, ahol minden év július 2-án búcsút tartottak. Nagyon emlékezetes az 1944-es „Sarlósi” búcsú, megkezdődött a szentmise, amikor egyre hangosabb morajra lettek figyelmesek. Megjelentek a levegőben az amerikai bombázók, a mise abbamaradt, mindenki menekült. A kápolna több búcsút nem ért meg. |